A fúga — egy téma, amely átváltozik, és mégis önmaga marad
Hat átváltozás meghallgatásra. Balra mindig ugyanaz a téma, jobbra az átváltozása — és egy expozíció két belépéssel.
A fúgának egyetlen témája van, és abból nő ki az egész darab. Előbb egyedül lép fel, aztán átveszi a következő szólam, míg az első halad tovább — útközben pedig megfordítják, hátulról olvassák, megnyújtják és összepréselik. Felismerhető marad, jóllehet aligha akad belépés, amely az előzőhöz hasonlóan szól.
Mindez nem hangulat kérdése, hanem számolásé. Minden átváltozás megadható számmal: a válasz hét félhanggal magasabban fekszik, a tükörfordítás minden hangközt megfordít, a rák hátulról olvassa a hangokat, a nagyítás megkétszerezi minden hang hosszát. Éppen ezért ezen a lapon semmit sem állítunk, amit ne számoltunk volna vissza a hangzásból.
Itt hat pár áll egymás mellett. Balra mindig ugyanaz a téma, jobbra az átváltozás. Mindkét írásmód meghallgatható — a tükörfordításnál rögtön hallatszik, hogy a dallam megtartja alakját, mégis a másik irányba megy.
A válasz
A második szólam ugyanazt a témát hozza, minden hang hét félhanggal magasabban. A hangok közti távolságok eközben nem változnak — ez a próbakő: az az átszállítás, amely akár egyetlen hangközt is megváltoztat, nem átszállítás. Ugyanaz a dallam hallatszik más helyen, és minden fúga kezdete éppen ebből él.
A tükörfordítás
Minden hangköz a másik irányba megy: ahol a téma egy lépést emelkedik, ott a tükörfordítás ugyanannyit ereszkedik. Az első hang a helyén marad, minden más köré hajlik. A dallam alakja felismerhető marad, az irány fölcserélődött — itt félhangonként történik a tükrözés, ezért állnak a képben módosítójelek, amelyek a témában nincsenek.
A rák
A hangsor hátulról előre olvasva: az utolsó hangból lesz az első. Ezt a legnehezebb hallani, mert az alak teljesen megváltozik, miközben minden egyes hang ugyanaz marad. Papíron egy pillantásra látszik; a fülnek gyakorlás kell hozzá.
A nagyítás
Ugyanaz a hangsor, de minden hossz megkétszerezve: a nyolcadokból negyedek lesznek, és a témának egy ütem helyett kettőre van szüksége. Egy fúgában a nagyítás rendszerint a vég felé áll, amikor a témának még egyszer nagyban kell megjelennie, míg a többi szólam az eredeti tempóban halad tovább.
A kicsinyítés
Az ellenkező irány: minden hossz feleződik, a nyolcadokból tizenhatodok lesznek. A téma kétszer olyan gyorsan fut, és elfér egy fél ütemben. A nagyítással együtt ez lehetővé teszi, hogy ugyanazt a témát egyszerre két sebességben halljuk.
A szűkmenet
A második belépés nem várja meg az első végét, hanem itt már két nyolcad után jön. A téma önmagával fed át — és ezt a belépési időkön mérjük: amíg a távolság rövidebb a témánál, szűkmenetről van szó. Egy fúga vége felé a belépések gyakran egyre szorosabban tömörülnek, és a darab ettől összehúzódik.
Az expozíció: téma és válasz
Fent a téma egyedül kezd. Egy ütemmel később lent belép a válasz, egy oktávval a reális transzponálás alatt — a felső szólam pedig játszik tovább ahelyett, hogy elhallgatna. Ez az ellentéma a téma ellenpontja: illenie kell a válaszhoz anélkül, hogy elvonná róla a figyelmet. A végén mindkét szólam ugyanazon a hangon nyugszik meg, két oktáv távolságban.
Mi történik a témával
A válasz a második szólam: ugyanaz a téma, minden hang hét félhanggal magasabban. A hangok közti távolságok eközben hangról hangra ugyanazok maradnak — ezt a hangzásból meg lehet számolni. Így néz ki a reális válasz. Ha egy téma kvintugrással kezdődik, a régi mesterek kvarttá szűkítik, hogy a válasz a hangnemben maradjon; akkor tonálisnak nevezik. E lap témája szekundlépéssel kezdődik, és nincs szüksége erre az igazításra.
A tükörfordítás minden hangközt megfordít: a fölfelé tett lépésből ugyanaz a lépés lefelé lesz. Az első hang ott marad, ahol volt, minden más köré hajlik. A rák a hangsort a végéről olvassa — az utolsó hangból lesz az első. Mindkét átváltozás csak a magasságokat változtatja, a hosszakat nem.
A nagyítás és a kicsinyítés fordítva csinálja: a hangok maradnak, minden hossz megkétszereződik vagy megfeleződik. A nagyításban a téma egy ütem helyett kettőt foglal el. A szűkmenet végül azt engedi, hogy a második belépés még az első befejezése előtt kezdődjék — a téma önmagával fed át, és minél később történik ez egy fúgában, annál szorosabban tolódnak össze a belépések.
Mi áll mellette
Hogyan vezetnek két szólamot együtt: Ellenpont. Hogyan nevezik a két hang közti távolságokat: Hangközök. Hogyan zárul egy szakasz: Zárlatok.
Az Anotona elvégzi helyetted
Fényképezd le a kottát, vagy játszd el a dallamot — az Anotona felismeri a hangnemet, lekottázza és bármelyik másikba transzponálja. Ingyen.
Nézd meg az AnotonátAz oldalon minden hang számítással készült, nem átmásolva.