A szinkópa — ugyanazok a hangok, más belépés
Öt pár meghallgatásra. Balra az egyenes változat, jobbra ugyanazok a hangok szinkópálva — ugyanolyan hosszan, másképp elhelyezve.
A szinkópa nem a hangokat tolja el, hanem a belépésüket. Ugyanaz a dallam, ugyanaz a teljes hossz, ugyanaz a hangmagasságok sorrendje — csakhogy legalább egy hang két ütés között kezdődik, és átszól a következő fölött. A hangsúly oda esik, ahol senki sem várja, és a zene lendületet kap előre.
Itt öt pár áll egymás mellett. Balra az egyenes változat, amelyben minden hang a saját ütésén kezdődik; jobbra ugyanazok a hangok eltolva. Mindkettő meghallgatható, és ezúttal a különbség azonnal hallatszik — a gerendával ellentétben, amely csak az olvasást változtatja meg.
Ami nem változik, az a mérésekben áll: a hangmagasságok sorrendje és a teljes hossz mindkét képen azonos. A szinkópa tehát nem másik dallam, hanem ugyanaz, másképp az ütemre fektetve.
A nyolcados szinkópa
A ritmika legrégibb fogása: egy nyolcad előre, és onnantól minden következő hang egy nyolcaddal eltolva fut. Balra minden hang a saját ütésén kezdődik. Jobbra elöl egyetlen nyolcad áll, és attól kezdve minden hang az ütések között kezdődik, és átszól a következő fölött. A hangmagasságok ugyanazok, a teljes hossz szintén — megmérve, nem állítva.
Szinkópa átkötéssel
Két átkötéssel összekapcsolt nyolcad egyetlen, kétszer olyan hosszú hangot ad. Ha a kapcsolat egy ütés fölé esik, ott keletkezik a szinkópa: a hang már szól, amikor az ütés megérkezik, és nem ütjük meg újra. A képen továbbra is két kottafej áll, a hangzásban egyetlen hang van — ez a különbség az átkötés és a kötőív között.
Szinkópa az ütemvonalon át
Az ütemvonalon át csak átkötéssel megy, mert egy hang nem léphet át ütemvonalat. Felosztjuk, és a két felet összekötjük. Mivel az egész ütem legerősebb helye közvetlenül az ütemvonal mögött van, ez a leghatásosabb szinkópa mind közül: a benyomás átcsúszik az ütemhatáron, és egy pillanatra maga az ütem tűnik eltoltnak.
Az eltolt félkotta
Itt nem kell átkötés. A félkotta egyszerűen a második ütésen áll az első helyett, és átszól a harmadik fölött — az első utáni legerősebb hely fölött. Balra két negyed tölti ki ugyanazt a helyet, és minden ütést újra megüt. Ugyanazok a hangmagasságok, ugyanaz a teljes hossz, a jobb oldali változat mégis úgy szól, mintha egy ütéssel elmaradna.
Az ellenütés — nem szinkópa
Ez a pár az ellenpélda: jobbra minden ütésen nyolcadszünet áll, és minden hang közöttük kezdődik. Eltoltnak hangzik, de nem szinkópa — egyik hang sem szól át egy ütés fölött, mindegyik előbb abbamarad. A szakszó rá az ellenütés. Érdemes a kettőt megkülönböztetni, mert másként érezzük: az ellenütés tol, a szinkópa húz.
Mitől lesz valami szinkópa
Az ütemnek erős és gyenge helyei vannak. A négynegyedben az első ütés hordozza a fő hangsúlyt, a harmadik a mellékhangsúlyt, a második és a negyedik gyengébb, a köztük lévő nyolcadok pedig a leggyengébb helyek egyáltalán. Ez a rangsor nem ízlés dolga: maga az ütemfajta, és ez az oka annak, hogy ütemfajták léteznek.
Szinkópáról akkor beszélünk, ha egy hang gyengébb helyen kezdődik, és átszól egy erősebb fölött. Mindkét fele hozzátartozik. Az a hang, amely csak az ütések között kezdődik, és a következő előtt abbamarad, ellenütés, nem szinkópa; az pedig, amely az első ütésen kezdődik és sokáig fekszik, még kevésbé.
A kottaképben a szinkópa kétféleképpen jön létre. Vagy hosszabb hangérték áll gyenge helyen — félkotta a második ütésen például. Vagy két érték átkötéssel kapcsolódik össze, így a másodikat nem ütjük meg újra. Az ütemvonalon át az átkötés egyenesen az egyetlen út: egy hang nem léphet át ütemvonalat anélkül, hogy fel ne osztanák és össze ne kötnék.
Mi áll mellette
Melyik ütemfajtát hogyan számoljuk: Ütemmutatók. Hogyan különböztethető meg az átkötés a kötőívtől: Kötőív és legatoív. Miért kezdődhet egy darab az ütem közepén: Felütés.
Az Anotona elvégzi helyetted
Fényképezd le a kottát, vagy játszd el a dallamot — az Anotona felismeri a hangnemet, lekottázza és bármelyik másikba transzponálja. Ingyen.
Nézd meg az AnotonátAz oldalon minden hang számítással készült, nem átmásolva.