A hét módusz

C Ión (dúr)

A fehér billentyűk C-tól C-ig — a C-dúr 1. foka alaphangként.

Hangok

C D E F G A B

Jellemző

nincs — ez a dúr hangsor

Tipikus menet

I–IV–V–I: C – F – G – C

A nyugati zene alaphangsora: két egész hang, egy fél, három egész, egy fél.

C Ión fogásokkal és billentyűzettel

D dór

A fehér billentyűk D-tól D-ig — a C-dúr 2. foka alaphangként.

Hangok

D E F G A B C

Jellemző

nagy szext — a mollal ellentétben

Tipikus menet

i–IV–i–IV: Dm – G – Dm – G

Moll nagy szexttel. A jazz és számtalan népdal módusza.

D dór fogásokkal és billentyűzettel

E fríg

A fehér billentyűk E-tól E-ig — a C-dúr 3. foka alaphangként.

Hangok

E F G A B C D

Jellemző

♭2 — a mollal ellentétben

Tipikus menet

i–♭II–i–♭II: Em – F – Em – F

Moll kis szekunddal — az alaphang fölötti félhang adja spanyolos színét.

E fríg fogásokkal és billentyűzettel

F líd

A fehér billentyűk F-tól F-ig — a C-dúr 4. foka alaphangként.

Hangok

F G A B C D E

Jellemző

♯4 — a dúrral ellentétben

Tipikus menet

I–II–I–II: F – G – F – G

Dúr bővített kvarttal. Lebegő és nyitott hangzás; gyakori a filmzenében.

F líd fogásokkal és billentyűzettel

G mixolíd

A fehér billentyűk G-tól G-ig — a C-dúr 5. foka alaphangként.

Hangok

G A B C D E F

Jellemző

♭7 — a dúrral ellentétben

Tipikus menet

I–♭VII–IV–I: G – F – C – G

Dúr kis szeptimmel. A domináns szeptimakkord hangsora, a bluesé és a rocké.

G mixolíd fogásokkal és billentyűzettel

A Eol (természetes moll)

A fehér billentyűk A-tól A-ig — a C-dúr 6. foka alaphangként.

Hangok

A B C D E F G

Jellemző

♭6 és ♭7 — a természetes moll

Tipikus menet

i–♭VI–♭VII–i: Am – F – G – Am

Ugyanazok a hangok, mint a kis terccel feljebb lévő dúr hangsoré, csak más hangtól számolva.

A Eol fogásokkal és billentyűzettel

B lokriszi

A fehér billentyűk B-tól B-ig — a C-dúr 7. foka alaphangként.

Hangok

B C D E F G A

Jellemző

♭2 és ♭5 — az alapakkord szűkített

Tipikus menet

i°–♭II–i°–♭II: Bdim – C – Bdim – C

Az egyetlen módusz, amelyben az alaphang fölött szűkített kvint áll — ezért ritkán áll önmagában.

B lokriszi fogásokkal és billentyűzettel

Mind a hét C-n

Ugyanazon az alaphangon hallatszik a különbség a legjobban: kiemelve az van, ami eltér a dúrtól. A dór, a fríg, az eol és a lokriszi kis tercet visel (moll jelleg), az ión, a líd és a mixolíd nagyot (dúr jelleg).

Világostól sötétig

Minden felemelt fok világosít, minden leszállított sötétít. A lídnek egyedül van felemelt foka, a lokriszinek öt leszállított:

líd › Ión › mixolíd › dór › Eol › fríg › lokriszi

Hogyan ismerhető fel egy módusz

Először az alaphangot megtalálni — azt a hangot, amelyen a darab megpihen, rendszerint az első és az utolsó akkord basszusa. Aztán a fölötte lévő tercet: kis terc a moll családot jelenti, nagy a dúrt. Aztán a jellemző hangot: nagy szext moll fölött dór, kis szekund fríg, felemelt kvart dúr fölött líd, kis szeptim mixolíd.