Korona, levegővételi jel és a több ütemen át tartó szünet
Öt jel hallgatásra és nézésre. Négy közülük semmit nem változtat a hangzáson — az előadóhoz szólnak. Csak egy számol valóban ütemeket.
Vannak jelek, amelyek egyetlen hangmagasságot sem változtatnak meg, és mégis eldöntik, hogyan szól egy darab. A korona megállít, a levegővételi jel helyet ad a levegőnek, a cezúra elvág. Hogy meddig, sehol nem áll: azt az előadó dönti el.
Pontosan ezt mértük meg ezen az oldalon. Minden jel kétszer áll egymás mellett — balra nélküle, jobbra vele. Ötből négynél a hangmagasságok, a belépések és a hosszak mindkét képen azonosak; csak a metszett kép változik. Aki megnyomja a lejátszást, semmi különbséget nem hall, és ez nem az oldal hibája, hanem maga a dolog.
Az ötödik jel más. A többütemes szünet több üres ütemet egyetlen képbe fog össze, és a számot fölé írja. A hangzásban a teljes csend ott van — tehát valóban számít.
Korona
Az első ütem utolsó hangja fölött ív áll ponttal. Azt mondja: tartsd ezt a hangot tovább, mint ahogy le van írva. Mennyivel tovább, sehol nem áll. A hangadatokban semmi nem változik — a belépések és a hosszak balra és jobbra ugyanazok, megmérve. A jel az emberhez szól, nem a géphez.
Korona szünet fölött
Ugyanaz a jel egy szünet fölött a csendet nyújtja meg hang helyett. Gyakran közvetlenül új szakasz előtt áll: a hallgatónak hallania kell a törést. Itt is változatlan marad a hangzás; a szünet mindkét képen ugyanannyi ideig tart, és ami azon túl van, azt az előadó teszi.
Levegővételjel
A vonalrendszer fölötti vessző azt jelenti: itt levegőt veszünk. A fúvósoknak és az énekeseknek erre szükségük van, a vonósok újra felhelyezik a vonót. Az időt hozzá az előtte álló hangból veszik el — az ütem teljes marad, a hangot csak valamivel korábban engedik el. Ebből a hangzásban semmi nem áll.
Cezúra
Két rövid ferde vonal a vonalrendszer fölött, a zenekarban vasúti síneknek hívják. Élesebben vágnak, mint a levegővételi jel: minden megáll, és utána valami új kezdődik. Hogy milyen hosszú a csend, azt megint az előadó vagy a karnagy dönti el. A hangzás mindkét képen ugyanaz marad.
Több ütemen át tartó szünet
Itt valóban változik valami. Balra az üres ütemek egyenként állnak, jobbra egyetlen képbe vannak összefogva: vastag gerenda, fölötte az ütemek száma. A hangzásban a csend mindkét esetben ugyanolyan hosszú — tehát valóban számolják. A zenekari szólamokban ez egész oldalakat takarít meg, de biztos számolást kíván.
Mi áll a képben és mi a hangzásban
A korona egy szakasz utolsó hangja fölött a leggyakoribb ezek közül a jelek közül. Szokás szerint a leírt érték másfélszeresét vagy kétszeresét tartják, de ez szokás és nem előírás — kórusban a karnagy adja a jelet a továbbindulásra; egyedül a lélegzet dönt.
Szünet fölött a korona ugyanazt teszi: megnyújtja a csendet. A levegővételi jel ezzel szemben az előtte álló hangból veszi el az idejét, nem hozzáad — az ütem teljes marad. A cezúra, két rövid ferde vonal a vonalrendszer fölött, élesebben vág, és gyakran új gondolat előtt áll.
A zenekari anyagban a többütemes szünet egész oldalakat takarít meg. Húsz üres ütem helyett egy vastag gerenda áll a számmal fölötte — számolni azért kell, és aki elszámolja, rossz helyen lép be.
Ami mellette áll
A szünetjelek és hosszaik: Hangjegyértékek. Hogyan olvasunk kottát az elejétől: Kottaolvasás tanulása.
Kottajelek · Korona · Kottaszótár
Az Anotona elvégzi helyetted
Fényképezd le a kottát, vagy játszd el a dallamot — az Anotona felismeri a hangnemet, lekottázza és bármelyik másikba transzponálja. Ingyen.
Nézd meg az AnotonátAz oldalon minden hang számítással készült, nem átmásolva.